Kétezerhárom őszén Vera feladatot kapott, hogy havonta egyszer ö szerkessze a Szieszta nevű műsort a kettes csatornán. Ez egy heti rendszerességű, mai napig működő, ötvenperces stúdióbeszélgetés, amelynek minden héten más szerkesztője van. A gond csak az, hogy Vera nem műsorvezető-szerkesztő, viszont ha stúdióműsorod van akkor vagy beülsz, vagy van akit beültess magad helyett m?sort vezetni. Ez viszont Bukarestben nem olyan egyszerű dolog... Ki kellett valamit találni, de gyorsan. Hozzám fordult segítségért, mert mi már több, nevezzük: “eredeti” m?sorformátumot kísérleteztünk ki az idők folyamán. Egy olyan megoldást kellett találjunk, ami a stúdiózás szegényes költségvetés-keretére alapozva eléggé meggyőző ahhoz, hogy főszerkesztőnk beleegyezzen egy más formátumba. Egy régebbi ötletnél állapodtunk meg, mármint, hogy a magyar kultúrára különben is jellemző, nekünk pedig eleve adott, beszélgetős műfajt helyezzük természetes környezetébe, a kávéházba. Így megszabadulhattunk a siralmas díszletekt?l és eljuthattunk azokhoz is akik különben nem tudtak volna eljönni a stúdióba, nem vállalták volna a Bukarestbe utazás fáradalmait. Beindult a fantáziánk a műsor tartalmi szerkezetét illetően is.

Akkor is, mint most , nagyon dívott a hulla-hopp média. Egy politikus – általában, elindított egy témát és napokig az egész média ezt forgatta. Ezek a felkapott események határozták meg leginkább a műsorok témakörét. Éppen ezt nem akartunk csinálni! A kimaradt, nem divatos tematikákkal akartunk foglalkozni. De kit hívjunk meg a Képzelt kávéházba? Itt az értelmiség azon része volt a célpont, amely kutatott valamit, amelynek mondanivalója volt. Lassan kialakultak a rovatok, a rovat-gazdák. Nyilvánvaló lett, hogy a m?sor több helyszínen forgatott részecskékb?l kell összeálljon. Ugyanakkor szerettem volna, hogy a m?sor egységesnek tünjön. Ez lehet még mindig nem sikerült, de innen ered a név: Képzelt kávéház.

Következett a forgatási helyszínek keresése. Akkoriban nem volt olyan könny? megfelel? hangulatú, filmezésre alkalmas, karitatív szellemű tulajdonossal rendelkező kocsmát találni. Talán ma sem. Minden esetre sokat talpaltuk Bukarestet és Kolozsvárt amíg megfelelő helyekre bukkantunk. Így forgattunk a következ? helyszíneken: Downtown, Planters, Insomnia, Escurial, T Meghívottakról, törzsvendégekr?l teljes mértékben Vera gondoskodott. Nekem a körítés jutott, a kávéházi hangulat felidézése, igazából egy kifele mutatás egy olyan régmúlt világba, ahol különféle nézetek, különféle emberek találkozhatnak egymással.

Kis jeleneteket, helyzetképeket terveztem statisztákkal. Pénzünk nem volt, még egy kis szimbolikus fizetségre sem futotta. Kovács úr, a bukaresti Petőfi ház igen ismert rendezője, ceremónia mestere, és Bányai László református tiszteletes úr segítettek összegyőjteni az embereket. Így lett meg az els? képsor, a f?cím és az alcímek, az a rész ami a kis különálló rovatokat összekötötte. Boros Zolit kértük meg, zongorázzon pár autentikus kávéházi hangulatot idéz? zenét. Az id? sürgetett, így hát egy-kett?re túl kellett tegyük magunkat az el?készületeken. Kétezerhárom októberében került adásba az els? m?sor és azóta kisebb-nagyobb nekifutásokkal a kevésbé sikerült részletek változtatásán dolgozunk.

Volt egy nagyobb váltás kétezerhét végén, amikor úgy döntöttünk, hogy lépünk egyet és megpróbálunk kvázi-tematikus m?sorokban gondolkodni. A békebeli kávéházakat felidéz? hangulat már csak jelzés maradt, helyét átvette a jelen, a jelennek egy bizonyos szemlélete. Éreztük, hogy bizonyos dolgok több figyelmet érdemelnek. Az életünkben, környezetünkben történ? észrevétlen változások, azok a dolgok amelyek túl közel vannak ahhoz, hogy észrevegyük, vagy esetleg még nincs is hogy felfogjuk. Ez egy újabb megpróbáltatást jelentett. Más-más szakterületen, más-más embereket kellett kiszemelni, meggy?zni, velük egyeztetni, forgatásokat beszervezni. Témáink szokatlanok, a napi sajtó nem említi, a beszélgetés formátuma szokatlan mert nincs riporter, az id?tartama aztán végképp, hiszen rovatonként csak öt tíz perc. Szerencsénk van, amikor a meghívott érdemesnek tartja hogy egy pár percért eljöjjön egy másik városba és szerencsénk van amikor az illet?nek sikerül ilyen rövid id? alatt megfogalmazni a lényeget az éppen megadott témával kapcsolatban. Talán ez késztetett leginkább ennek a web oldalnak a létrehozására, hogy az elhangzott szó, a beleadott tudás ne tűnjön egy pillanat alatt az éterbe, ne porosodjon egy archívum polcán örökre.

Eddigi tapasztalataink szerint, vendégeink örömmel térnek be a Képzelt kávéházba, és amióta a web oldal elérhető, még magyarázni sem kell új meghívottainknak az elképzelést, hisz bármikor rákattanhat, akit érdekel, a honlapunkra.

Sánta Ádám