G.Á.: „Véglegesnek tekintettétek akkor ezt az elhatározást, hogy elmentek, és vissza sem jösztök többé? “
S.M.L.: „Igen. Soha nem merült fel, amikor az elmenést terveztük, hogy egyszer majd visszajövünk végleg.”
G.Á.: „Akkor miért jöttetek vissza?”
S.M.L.: „Ember tervez, Isten végez alapon ... Amikor odamész, ott már más hatások érnek, ott már más szemmel látod azt is amit otthagytál, azt is amit találtál. Persze sok minden egyéb is közrejátszik: honvágy, kulturális sokk – amire azt hiszem kevesen számítanak vagy kevesen kalkulálják be, amikor meghozzák a döntést. Olyan összetev?i is vannak az emberi léleknek, amelyek a sorsot jobban befolyásolhatják, mint azok, amelyeket fontosabbnak találtál, például a pénz vagy a jólét.”
G.Á.: „Én is elvándoroltam a szül?földemr?l, csak mondjuk, én az országon belül vándoroltam el. Amikor elmentem Székelyföldr?l és Temesváron telepedtem meg, akkor az a kérdés tev?dött fel bennem, hogy vajon én most messzebb vándoroltam-e el a közösségemt?l, mint hogyha mondjuk Kecskemétre vagy Békéscsabára vándoroltam volna?”