“A legitimáció problémáját nem lehet a hatalom, és a tekintély kérdése nélkül kezelni. Max Weber azt mondotta, hogy a legitimáció voltaképpen egy bizalom az autoritás, tehát a tekintély, az állam hatalmi szerveiben, intézményeiben, vagy embereiben. A kés?bbi értelmezések azt kifogásolták, hogy túlságosan is hitszer? elemekre helyezi a hangsúlyt. Abban kell hinnünk, hogy az állam tekintélyei jók, hogy az állam tekintélyei m?ködnek, hogy a pártok képvisel?i becsületesek, hogy az intézmények makulátlanul képviselik az érdekeinket ...” “... Az államnak álltalában van egy olyan funkciója, amely minden egyéb legitimációnak az alapja; ez pedig a gazdasági és szociális kérdés kezelése, de nem csak a jogoknak a szintjén. Tehát, hogy a hetvenes évekt?l, a jóléti állam és a piacgazdaság azt a követelményt rója az államra, hogy a jóléti minimumot teljesítse. Ez lett a modern vagy posztmodern társadalmak legitimációjának a legnagyobb kerete...”