B. M. : “ Az RMDSZ megalakulásakor az volt a közfelfogás, hogy létezik egy közös, különösebben nem problematikus magyar érdek. Ebb?l n?tt ki az érdekképviseletnek a logikája. Id?vel kiderült azonban, hogy az RMDSZ-nek is pártként kell viselkedni, és valamiképpen be kell tagolódnia valamiféle európai politikai irányzatba. Itt van egy nagy ellentmondás, az érdekképviselet logikája azt kívánja meg, hogy egy nagyon er?s koalíciós potenciállal rendelkezzen minden irányba, mindenkivel együtt tudjon m?ködni, lobby tevékenységet tudjon folytatni, ugyanakkor látjuk, hogy másik oldalon szükség van arra, hogy politikailag, a doktrínák értelmében is definiálja magát. Szerinted, hogyan oldható fel ez az ellentmondás az RMDSZ esetében?”
T. Cs. : “ Ez valóban, egy kibeszéletlen kérdés a romániai magyar közéletben, de talán nem vonatkoztatható el attól, hogy a nemzeti kisebbségek, a nemzeti közösségek politikai mozgástere azért, egészen más, mint a politikai pártok, egy országon belüli mozgástere. Az ideológiai tagolódás ott tiszta, világos, klasszikus modellek szerint épül be a társadalomba, és egy célja van: megszerezni a hatalmat, hogy a politikai programját érvényesítse. Az RMDSZ megalakulásakor nem tudta hogy milyen nehéz feladatot vállal: teremtse meg a politikai egységben a pluralizmusnak, a sokszín?ségnek a jellegét.”